Itt az automata az alapértelmezett, nem a felár: 500-ból 394 autó.
Ugyanaz, mint a felszállás
Dél-Európa nagy részén az automata a ritka, és ennek megfelelően drágább választás. Ezen a partvidéken az arány fordítva áll, 394 a 106-hoz, így aki azt feltételezi, hogy felárat kell fizetnie a két pedálért, rossz térképről indul ki.
Az ok az út, nem a piac. Innen szinte minden érdemes úti cél emelkedővel jár: a Kotorba vezető parti út minden faluban fel-le kanyarog, a Budvára vezető gerinc egy hosszan tartó kapaszkodó, a Kotor fölötti szerpentin pedig huszonöt hajtűkanyaron át első és második fokozatban vezet. A szolgáltatók olyan autókat vesznek, amilyet az ügyfeleik ténylegesen tudnak vezetni ezeken az utakon, és a flotta az elmúlt évtizedben ennek megfelelően alakult át.
Így a gyakorlati tanács is fordított a szokásoshoz képest. Ha előbb automatára szűr, szinte a teljes lista megmarad; ha manuálisra szűr, már csak az ötödéből választhat. Aki kifejezetten szeretné maga váltani a sebességet ezeken az utakon, azt érdemes korán lefoglalni.
79%
a flottából automata
Huszonöt számozott hajtűkanyar, a legtöbb beláthatatlan, több helyen egysávos, egyik oldalon fallal, a másikon szinte semmivel. Manuálisban ez folyamatos kuplungozást jelent. Automatában viszont ráér nézni az öblöt.
Húsz kilométer megállás, gurulás, megállás innen Kotorig a szezon csúcsán. Itt szűnik meg az automata puszta kényelmi szempont lenni, és válik a nyugodt vagy ideges megérkezés közti különbséggé.
Egy rövid, meredek felhajtó egy mozgó fedélzetre, mögötte sorral. Mindkét váltóval simán megoldható, de indulás emelkedőn automatában jóval kevésbé izgalmas.
Az egyetlen hely, ahol szinte mindegy. Fel a gerincre és le róla, egyenletes emelkedő és lejtő, szinte bármelyik autóval végig harmadik fokozatban.
Felfelé a szerpentinen türelem kérdése. Lefelé viszont a fékeken múlik, és itt szoktak bajba kerülni azok, akik eddig csak automatát vezettek. A pedál négy kilométeren át tartó folyamatos nyomása túlmelegíti a féket, aminek első jele, hogy a pedál pont akkor kezd hosszabban lenyomódni, amikor a legkevésbé lenne rá szükség.
A megoldás ugyanaz, mint manuálisnál: hagyni, hogy a motor fogja vissza az autót. A flotta szinte minden automatájában van manuális kapcsolási mód a váltókaron vagy váltófül a kormány mögött, és egy fokozattal lejjebb kapcsolva lefelé indulás előtt az egész problémát megoldja. Ezt a kapcsolót a fenti parkolóban érdemes megkeresni, kézifékkel és sor nélkül a hátunk mögött, nem a lejtő közepén.
Ez körülbelül tíz másodpercbe telik, és ez az egyetlen leghasznosabb tanács ezen az oldalon mindenkinek, aki Lovcenbe vezet. Az erről az útról szóló oldalunk a többit is végigveszi.
Kevésbé sürgető, mint szinte bárhol máshol, mivel az 500 autóból 394 automata. Amit viszont valóban korán érdemes lefoglalni, az bármelyik kategória olcsóbb vége, július-augusztusban pedig ez a nyomás egyaránt érinti az automatákat és a manuálisokat.
A belépő szinten napi egy eurót: 29 EUR a 28 EUR-hoz képest. Feljebb a listán a kettő már vegyesen szerepel, nem szintekre bontva. Ha egy adott hirdetés drágának tűnik, az az autó miatt van, nem a váltó miatt.
Igen, mert egy konkrét autót foglal egy megnevezett szolgáltatótól, nem egy járműkategóriát. Ez valódi különbség egy nemzetközi márkánál foglalt kategóriához képest, ahol a váltó inkább egy ígéret része, mint a hirdetésé.
Egy modern autóban nem, és a helyi vezetési körülmények kifejezetten kedveznek neki. Az állandó emelkedő és a nyári forgalom pontosan azok a körülmények, ahol egy régebbi automata alulmaradt, egy mai, több fokozatos viszont nem.
Ha a hét Budváról és a strandokról szól, nyugodtan igen. Ha benne van a szerpentin, Lovcen vagy a Durmitor felé vezető út, inkább költse el azt az eurót. Nem a tudásról van szó, hanem arról, mennyit tud a vezetés közben a kilátással foglalkozni ahelyett, hogy a váltóra figyelne.
A fenti lista csak a 394 automatát mutatja. Adja meg a dátumokat, hogy lássa, melyik szabad közülük.
Foglaljon most